Piaci napok tapasztalatai
Egy termelői helyi piac várható árusainak számától függően kell megválasztani a helyszínt és annak méretét. Célszerű olyan helyszínt választani, amelynek igénybevételéért nem kell, illetve csak formális összeget kell fizetni. Jó helyszínnek számíthatnak a szövetkezetek saját telephelyei, az önkormányzatok tulajdonában lévő közterületek, plébánia hivatalokhoz tartozó telkek, cserkészházak telkei, esetleg vállalkozók, vagy magánszemélyek – térítés mentesen felajánlott – saját telkei. Fontos, hogy a helyszínen, vagy annak 100 méteres közelében az árusoknak illemhely elérhető legyen. Ugyancsak fontos, hogy a helyszínen áramvételi lehetőség legyen, mert lehetnek olyan árusok, akik hűtőszekrényből, vagy hűtőpultról szeretnének árusítani, illetve a pénztárgépek is igényelhetnek külső áramforrást. Tapasztalatból tudjuk és ezért említjük, hogy célszerű a piac egy megfelelő pontján egy „kóstoló asztalt” kialakítani, ahol az árusok által felajánlott – minimális mennyiségű – termékekből kóstolni lehet. A piac szervezői csoportjából egy-két asszony szeleteli és megkeni zsírral a kenyeret, felvágja hagymát, kínálja a töpörtyűt, felvágottat, gyümölcsöt stb. Az asztal körül ragyogó alkalom kínálkozik beszélgetésre és kapcsolatok építésére . A piac bejáratánál és területén egy-egy nemzeti színű zászló jelezheti a piac hazai jellegét. Mivel az áramvétel lehetősége adott egy erősítő berendezés is telepíthető. Egy-egy 20 percre a Kárpát-medence zenéiből lehet sugározni. ( népzene, tánczene, operett ) Fontos, hogy ne végig szóljon a zene, legyenek csendes időszakok. Véleményem szerint az is fontos, hogy a zene ne harsogja túl a beszélgetni szándékozókat és hogy ne az u.n. duc-duc „világzene” dübörögjön. A piac végeztével a helyszínt ki kell takarítani, eredeti állapotában kell visszaadni tulajdonosának.
A helyi média szerepe és feladatai.
A piaci napok nyilvánosságra hozatala a médiákon keresztül sok pénzt felemészthet. Ez nem kívánatos, mert ezek a költségek is az áruk árában jelentkezhetnének. A legtöbb városi és vidéki helyszínen ma már léteznek helyi kábel TV-s társaságok és helyi újságok. Meg kell értetni ezek tulajdonosaival, hogy az ő érdekük is a helyi piaccal kapcsolatos hírek propagálása. Interjúk, cikkek segítségével kell a vásárlók széles körét tájékoztatni a piacról, annak helyszínéről, az áruk típusáról, az árszínvonalról és arról, hogy mi a célja az ilyen típusú piacoknak. A piac tényéről olcsó szórólapokat is kell készíteni és ezeket a helybéli diákok közreműködésével, vagy a helyi postás segítségével kell a postaládákba juttatni. Be kell indítani a beszélgető fórumokat a piacról a közösségi helyszíneken (vendéglő, posta, terménybolt stb.). A helybéli plébánost, és/vagy lelkészt is fel kell kérni, hogy alkalmanként hirdesse meg a piacot, ahol jó emberek találkozhatnak és vásárlás közben is a szolidaritásukat fejezhetik ki egymás iránt. Az óvodák, iskolák vezetői is megnyerhetők arra, hogy a szülők részére meghirdessék az eseményt. A (média) támogatóknak tisztában kell lenniük azzal a ténnyel, hogy ezek a helyi piacok az “ötletgazda”, az üzemeltető és segítői részére alapvetően nem üzleti vállalkozás. A bevétel teljes körűen az árusoknál marad.
Termékek és árak.
A termékek hazai szezonális termékek – zöldségek, gyümölcsök – de természetesen szóba jöhetnek a méz, tojás, tejtermékek, pékáruk, hús félék, virágok. Az üzemeltető ragaszkodik ahhoz, hogy az árusok az aktuális napi kiskereskedelmi ár alatt minimum 10-20%-kal kínálják portékáikat. Ahogyan az a „Cél”-ban meg van fogalmazva úgy kell alakítani az árakat. A jó hazai minőség és a méltányos ár fogják vonzóvá tenni a termelői piacoknak ezt a formáját. Azok az árusok, akik ezt a szándékot nem értik meg és akár a minőséggel, akár az árral rontják a piac hírnevét, ki kell zárni a piaci napokról. Meggyőződésünk, hogy ilyen árakkal is messze jobban fognak járni a termelők, mintha felvásárlóknak adnák át termékeiket, vagy nagybani piacokon értékesítenék azokat.
NAV és ANTSZ szempontok.
A szóban forgó piacokon a számlaadási, adózási kötelezettség és bizonyos áruknál az ANTSZ és állat-egészségügyi megfelelőség az árusok felelősségi körébe tartozik. Az ezzel kapcsolatos esetleges visszaélésekért a piac üzemeltetői első helyen felelősségre nem vonhatóak. A piaci helyszín közegészségügyi vonatkozásait az üzemeltető garantálja. (Üzemeltető ellenőrzi, hogy az árusok rendelkeznek-e termelői igazolvánnyal, illetve azt, hogy termékeik forrását tudják-e igazolni.)
Parkolási lehetőségek biztosítása.
A helyszín megválasztásánál figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy sokan autókkal érkeznek a piacra. A közelben a lehetőségek szerint parkolási helyet kell biztosítani. Sem a parkolás folyamata, sem a piac körüli mozgás nem gátolhatják a piac körüli szokásos napi közúti forgalmat.
Összegzésként:
A Máriaremetén, 2006 óta megtartott próba-piaci napok nagy sikert arattak a vásárlók és árusok körében egyaránt. Mindenki biztatja az üzemeltetőt, hogy ezt a szép kezdeményezést folytassa.
Annak érdekében, hogy ilyen hazai piacok minél nagyobb számban nyissák meg kapuikat, serkenteni és támogatni kell ezeket a kezdeményezéseket. Civil oldalról is segíteni és befolyásolni kell a vonatkozó törvények és rendeletek alakítását.